Újlipótváros története:
Korábban, a Margit híd felépítése előtt a körút ezen szakaszát
Fegyvergyár utcának nevezték. Északra sörfőzde, illetve a
Hegedűs Gyula utca sarkán a Haggenmacher-malom, a Nyugati
pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom volt
található. Az Unió Malom egyik belső utcájában dolgoztak a
kádárok, ma a Kádár utca jelzi ezt. A Vígszínház helyétől
északra volt a Suhajda telep. Ez a 19. század végén alakult
szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt, aki 10-15 m²-es
lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület
közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minősült.
A Margit híd építésével egyre nagyobb szerepet kapott a Szent
István körút, majd felépült a Vígszínház. A Váci úton apró
gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac
utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A töltés a
mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A Dózsa György utca sarkán
felépült az Elektromos Művek telepe, vele szemben észak felé a
korábbi Szeszgyár hélyén a további másik telepe. A Victor Hugo (Wahrmann
Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet
malom épült és működött. A 20. század elejére az USA malomipara
túlnőtte Európa malomiparát, és lassan Magyarország malomipara
(mely vezető ipar volt Európában) elsorvadt, a telepek pedig
lassan felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór u.
környékén volt a Gyapjúmosó Gyár amely egészen az 1970-es évekig
működött.
A 20. század elején kialakultak a mai utcák téglaépítésű polgári
lakásokkal, kialakult a Szent István park. Az ötvenes, hatvanas
években már csak a Dráva utca mentén volt néhány ipari telep. E
területet a Bessenyei utcáig lassan elárasztotta a panelprogram
az 1970-es évek végén, elsodorva a 15-ös villamost, a kanyarban
mellette álló és a Dunára néző régi udvarházat, gázgyári
melléktelepeket. Ez a terület, az Újlipótváros ma is kedvelt
célpontja a lakásra áhítozóknak. Felkapott, békés terület jó
közlekedéssel, szépen kialakított parkokkal, közelben a Helia
Szállóval. |